Mit írjunk a rohamnaplóba, és mit tartalmazzon az orvossal összeállított rohamterv? Gyakorlati útmutató nyomtatható naplómintával.
Általános ismeretterjesztő tájékoztató. A kivizsgálást, kezelést és a gyermek egyéni ellátási tervét a kezelőorvos határozza meg.
A napló és a terv különböző feladatot lát el
A rohamnapló a megtörtént eseményeket rögzíti. Segít áttekinteni a gyakoriságot, az időtartamot és a körülményeket. A rohamterv ezzel szemben előre leírja, mit tegyenek a gyermek mellett lévők.
A napló megfigyelési eszköz. A rohamterv egészségügyi döntéseket is tartalmazhat, ezért azt a kezelőcsapattal kell összeállítani. Egy internetről letöltött minta nem helyettesíti az egyéni orvosi utasítást.
Mit jegyezzünk fel egy eseményről?
Az időpont és a mért időtartam mellett a látott jelenségeket írjuk le. Ha nem tudjuk, milyen rohamtípus történt, ne találgassunk: a „bal kéz rángott, megszólításra nem válaszolt” hasznosabb, mint egy bizonytalan diagnózis.
- Dátum, kezdési idő és a megfigyelt esemény vége.
- Mit csinált előtte, milyen volt az alvása és közérzete?
- Mit láttunk: mozgások, tekintet, reagálás, légzés?
- Mi történt utána, mikor tért vissza a megszokott állapot?
- Milyen segítség történt, volt-e sérülés vagy mentőhívás?
- Ha az előírt sürgősségi gyógyszert alkalmazták: mit, mikor és az előírás szerint hogyan?
A segítség fontosabb, mint a dokumentálás
Először a gyermek biztonságáról gondoskodjunk. Ne a telefonos felvétel vagy a napló kitöltése késleltesse az elsősegélyt. Ha több segítő van, egyikük mérheti az időt, miközben másikuk vigyáz a gyermekre.
A megfigyelést később is leírhatjuk. Ha valamire nem emlékszünk, ezt jelöljük; a bizonytalanság őszinte rögzítése pontosabb, mint az utólag kitalált részlet.
Mit tartalmazzon az egyéni rohamterv?
A terv akkor hasznos, ha rövid, egyértelmű, és a gondozók tudják, hol találják. Legyen rajta az összeállítás vagy felülvizsgálat dátuma, és kezelésváltozás után kérjünk frissítést.
- A gyermek szokásos rohamainak leírása és jellemző időtartama.
- Az elsősegély lépései és a mentőhívás feltételei.
- Az esetleg előírt sürgősségi gyógyszer pontos orvosi utasítása.
- A gyógyszer alkalmazására felkészített személyek és az elérhetőségek.
- A család és a kezelőcsapat fontos telefonszámai.
Mikor kell azonnal segítség?
Hívjuk a 112-t első ismert roham, öt percig tartó vagy hosszabb görcsös roham, felépülés nélkül ismétlődő roham, légzési nehézség, sérülés vagy vízben történt esemény esetén. Más sürgős körülménynél sem kell öt percet várni.
Ne fogjuk le a gyermeket, és ne tegyünk semmit a szájába. Az egyéni rohamterv ettől korábbi beavatkozást is előírhat; azt az alkalmazására felkészített gondozó kövesse.
Kivel osszuk meg?
A gyermekkel rendszeresen foglalkozó családtagokkal, gondozókkal és az intézmény érintett munkatársaival. A napló egészségügyi adatokat tartalmaz: biztonságosan tároljuk, és ne tegyük nyilvánossá.
A következő kontrollra a feljegyzések mellett vigyük a kérdéseinket is. A cél az, hogy a megfigyelések segítsék a kezelőorvos döntését, ne pedig önálló gyógyszerváltoztatás alapjai legyenek.
Letölthető rohamnapló
A minta megfigyelések rögzítésére szolgál. Nem egyéni rohamterv, és nem tartalmaz gyógyszerelési utasítást.
Orvosi források
Forrásellenőrzés: 2026. október 11. A külföldi források általános szakmai háttérként szolgálnak; az egyéni és helyi ellátási utasításokat a kezelőhely adja meg.